Vasárnapi ebéd.
Én már csak ritkán, de anyukám és anyósom is minden vasárnap végigfőzi ezt a menüt.
Nekem ez a gyermekkort idézi, amikor az egész család együtt volt, a rádióban recsegett a "jó ebédhez szól a nóta", és anyu kikiált a konyhából, hogy ezt vegyétek fel, én meg rohantam lenyomni két ujjal a magnó felvevő gombjait. Akkor olyan nyugodtnak tűntek a vasárnapok, hosszúnak voltak az esték. Jó volt.
Remélem az én gyerekeimnek is lesznek ebhez hasonló szép emlékeik. Szeretném, ha nekik is beugrana egy ízről vagy illatról vagy bármi másról a család, és a gondtalan gyerekkor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése